Az Ukrajnának nyújtott katonai segély újraindításáról győzködte Trumpot a brit miniszterelnök
Keir Starmer telefonon beszélt az amerikai elnökkel.
Keir Starmer telefonon beszélt az amerikai elnökkel.
Európa nehéz döntések előtt áll Ukrajnával kapcsolatban.
Sokan vélik úgy, hogy az elnök támogatja Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban.
Az ukrán elnök csak országa NATO-csatlakozása esetén lenne hajlandó önként megválni a székétől.
A javaslat szerint a béke aláírása után európai csapatokat is küldenének Ukrajnába.
Zelenszkij Washingtonból egyenesen Londonba repült, ahol Keir Starmerrel tárgyal.
Az ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja országát.
A határozatot így is elfogadták.
Három éve tart az Ukrajna elleni orosz invázió. Bár a megtámadott nemzet több okból is legnehezebb napjait éli, még nem vesztette el a háborút, és egy diadalt már senki sem vehet el tőle: ha olyan tűzszünettel ért volna véget a háború, amilyet például az Orbán-kormány sürgetett éveken át, Ukrajna egyik fele orosz kézen lenne, a másikat pedig egy Moszkva-barát bábkormány irányítaná.
Trump első elnöki hónapjában a legrosszabb forgatókönyv vált valóra: felforgatja az amerikai kormányzatot, és olyan vehemenciával külpolitizál, amitől mindenki tartott. Európának azonban nagyon gyorsan észhez kellene térnie, és kezébe vennie az irányítást, mert a régi világ már nem fog visszatérni, és még az is előfordulhat, hogy teljesen magára marad – ez volt a témája a HVG Címlapsztori rendezvényének, ahol Yaro Patrice külpolitikai szakértő és Csizmazia Gábor, az NKE adjunktusa volt a vendégünk.
Abból az ígéretből, hogy a beiktatás után azonnal pontot tesz az orosz–ukrán háború végére, nem lesz semmi, de állítása szerint a lehető leghamarabb szeretné megoldani a konfliktust.
2014-ben az európai NATO-országok vezetői fogadalmat tettek, hogy tíz éven belül elkezdenek érdemben költeni a haderőikre. Az akkor vállalt legalább kétszázalékos GDP-aránytól még most is többen elmaradnak, miközben már készítik elő a még magasabb elvárást.
Az újabb balti-tengeri szürkezónás támadás után feltartóztatták a tenger alatti kábelek megrongálásával vádolt kínai szállítóhajót. A kritikus infrastruktúrának számító kábelek rendkívül sérülékenyek, és másfél évszázada adják a globális kommunikáció gerincét.
Ezer napja tart és fordulóponthoz közeledhet az Ukrajna elleni orosz háború. A háborúzó felek fáradnak, az új amerikai elnök beszüntetheti Kijev támogatását, és az európai vezetők is egyre többet beszélnek a fegyverszünet szükségességéről.
Az gyorsan kiderült 2022-ben, hogy az oroszok nem tudják három nap alatt elfoglalni Ukrajnát, de arra sem számíthattak sokan, hogy több mint ezer napig fog tartani az orosz–ukrán háború. Óriási változások történtek az elmúlt ezer napban nemcsak az agresszornál és a megtámadott félnél, hanem szerte a világban. Ezek közül foglaljuk össze a legfontosabb gazdasági következményeket.
Két izgalmas tárgyalás vár a leendő amerikai elnökre.
Bryan Lanza szerint Ukrajnában nem az oroszok által elfoglalt területek visszaszerzése az USA célja – főleg nem a Krím-félszigeté. A Fehér Ház később elhatárolódott a tanácsadó kijelentéseitől.
Háborút befejezni mindig nehéz folyamat, a végletekig terhelt kétoldalú viszony miatt az orosz–ukránt jelenleg szinte lehetetlen. Fegyveres konfliktus sokféleképp zárulhat, de a felebaráti kérés nincs közöttük, bármit sugall is a békét hirdető magyar külpolitika.
Az ukrán mélységi csapások miatt Oroszország átírja nukleáris doktrínáját, amivel elvileg könnyebbé teszi az atomháború megindítását. Putyin újra blöffölhet, de a Nyugatnak reagálnia kell a bejelentésére. Brit sajtóértesülés szerint atomfegyverek célba juttatására alkalmas amerikai repülőgépek érkezhetnek a kecskeméti repülőtérre.
Az EU balti politikusokat nevez ki az Oroszországgal foglalkozó posztokra, a költőként és fizikusként indult litván Andrius Kubilius védelmi felelős régóta sürgeti a távolodást Moszkvától.